Figyelemmel a döntés jogerőre emelkedésére összességében a bírságot megállapító határozat átvételét követő 53 napon belül van lehetőség késedelem nélkül megfizetni a bírságot.

A jelenleg hatályos jogi környezet egyikre sem biztosít lehetőséget.

Igen, írásban, fizetési határidőn belül (a határozat átvételétől számított 53 naptári napon belül), 3000 Ft összegű illetékbélyeg csatolása mellett, egy rövid indokolással kérhető részletfizetés, vagy a bírság fizetési határidejének elhalasztása.

50.000 Ft bírságösszegig 3 havi, felette 6 havi részletfizetést, illetőleg ekkora mértékű fizetési halasztást engedélyez a hatóság.

Igen. A közigazgatási bírság - a határozathoz tartozó csekken is megtalálható számlaszámra történő - átutalással is megfizethető. Az Országos Rendőr-főkapitányságnak a Magyar Államkincstárnál erre a célra létrehozott számlaszáma: 10023002-01451715-30000003. (Nemzetközi utalás esetén: IBAN: HU16; SWIFT: MANEHUHB)

Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban ügyszámot és rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntessen fel.

A közigazgatási bírság - a határozathoz tartozó csekken is megtalálható számlaszámra történő - átutalással is megfizethető. (Számlaszám: 10023002-01451715-30000003.) Kérjük, hogy utalás esetén a közlemény rovatban ügyszámot és rendszámot a beazonosíthatóság érdekében feltétlenül tüntessen fel!

Tekintettel arra, hogy a vonatkozó jogi szabályozás szerint a befizetés akkor tekintendő teljesítettnek, amikor az a jogosult számára jóváírásra kerül, ezért fontos szempont az összeg átfutásának ideje. Ebből a szempontból a leggyorsabb a bírságot megállapító határozathoz csatolt eredeti készpénzátutalási megbízás befizetése, tekintettel arra, hogy az a befizetés után az ügyhöz rendelődik. Az átfutás szempontjából lassabb az utalások azonosítása, különös tekintettel arra, ha a közlemény rovatban hiányos, vagy hibás adatokat tüntettek fel. (Ezért kérjük szenteljen külön figyelmet a megadott adatok pontosságára!) Összességében kijelenthető, hogy a hatóság 2-5 munkanapon belül azonosítja be a befizetéseket.

A végrehajtási eljárás megindításáig benyújtott beadvány halasztó hatállyal bír. Amíg választ nem kap az ügyfél, addig nincsen fizetési kötelezettsége. Kivételt képez ez alól az eljárásban korábban már elbírált beadvánnyal megegyező tartalmú beadvány előterjesztése.

A jármű eladását igazoló adás-vételi szerződés az eljárás bármely szakaszában benyújtható. Illetékmentesen észrevétellel, bizonyítási indítvánnyal vagy kimentéssel a határozat átvételétől számított 8. napig élhet az ügyfél. Fellebbezéssel a határozat jogerőre emelkedéséig (8+15 naptári nap). Fizetési könnyítés iránti kérelem a fizetési határidő lejártáig nyújtható be (8+15+30=53 naptári nap). Amennyiben a határidő lejárta után nyújtja be a beadványát, abban az esetben igazolási kérelem benyújtása is szükséges, azaz a beadványában ki kell térnie a késedelmes előterjesztést indokoló körülményekre.

A közigazgatási bírság alóli mentesülésre csak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (Kkt.) meghatározott esetekben van mód. A Kkt. 21/A.§-ában foglaltak szerint mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól,

• ha a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelőzően kezdeményezte a megfelelő hatóság eljárását, vagy
• a gépjárművet a szabályszegést megelőzően más természetes, vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy
• azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt, menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja.

A gépjármű új tulajdonosa a tulajdonjog-változás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének feltehetőleg nem tett eleget. Önnek ilyenkor nincs más teendője, mint hatóságunknak megküldeni az adásvételi szerződés olvasható másolatát. Ezt követően a hatóságtól a bírság alóli mentesítésről írásban fog értesítést kapni.

Mindig a feladónak küldje, ahonnan a levelet kapta. Javasoljuk, hogy levelét ajánlott küldeményként adja postára, és a feladásról szóló igazoló szelvényt őrizze meg.

A beadványt, észrevételt, kérelmet az ügyfélnek alá kell írnia, mellyel kifejezi, hogy az iratban szereplő jognyilatkozatot ő maga tette. Tekintettel arra, hogy az e-mail nem tartalmaz aláírást, így ezen beadványokat a hatóság nem tudja érdemi jognyilatkozatnak elfogadni. Ilyen esetekben az azt előterjesztő személyt a hatóság felszólítja a beadványának postán történő megküldésére.

A közigazgatási hatósági eljárás során alapesetben az ügyfél jogosult eljárni. Az ügyfél helyett annak törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Amennyiben az eljárásban nem az ügyfél terjesztett elő beadványt, a hatóság természetes személy esetén a beadvány előterjesztőjét, amennyiben az meghatalmazást nem csatol – nyolc napos határidő megjelölésével – képviseleti jogosultságának igazolására hívja fel. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy eljárása visszautasításra, ezzel együtt az ügyfél személyes eljárásra történő felhívására kerül sor, illetőleg arra, hogy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

A határozat árvételétől számított 8 napon belül előterjesztett beadvány illetékmentes. A részlet és halasztási kérelem illetéke 3000 Ft. A fellebbezés illetéke a bírság összegétől függ, (a bírság összegének minden 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de minimum 5000 Ft) a pontos összeg a határozatban szerepel.

Illetékbélyeget bármely postahivatalban lehet vásárolni. Az illetékbélyeget a kérelemre kell ráragasztani.

Nem.

A bírság összege behajtásra kerül az adóhatóság útján (magánszemélyek esetében a lakcím szerint illetékes jegyző, egyéb esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által). A végrehajtás kezdeményezésekor sor kerül továbbá a gépjármű forgalomból történő kivonására is az illetékes okmányirodánál.

A szabályszegés elkövetéséhez használt gépjármű forgalomból történő kivonására az ügyfél lakcíme/székhelye szerint illetékes okmányiroda illetékes.

A meg nem fizetett közigazgatási bírság a végrehajtás megindításától számított 5 év elteltével évül el.

Nem.

Nincs. A végrehajtási eljárás megindítását követően részletfizetés engedélyezésére nincs jogszabályi lehetőség, ezért a benyújtott kérelem elutasításra kerül. Az ilyen kérelmek engedélyezésére az adóhatóságoknak sincs lehetőségük.

Végrehajtás megindítását követően is lehetőség van az alaphatározathoz mellékelt csekk felhasználásával vagy átutalással fizetni a bírságot. Lehetőség van továbbá a végrehajtást foganatosító adóhatóságnál (polgármesteri hivatal adóirodájánál) is befizetni a bírságot.

Arra kizárólag a bírság befizetése/behajtása után van lehetőség abban az esetben, ha a bírság összege a hatóság számlaszámán jóváírásra került. A forgalomból történő kivonás megszüntetését az illetékes okmányirodában az üzembentartónak kell kezdeményeznie.

A közigazgatási bírság megfizetése után a gépjármű díjmentesen visszahelyezhető a forgalomba.

Az okmányiroda hivatalból a www.kozigbirsag.police.hu internetes oldalon értesül a befizetés tényéről egy külön erre a célra létrehozott internetes felületen.

Igen.

Alapvetően a kiszabott bírság nem öröklődik. Azonban az üzembentartó halála után elkövetett szabályszegés miatt megállapított közigazgatási bírság a gépjárművet öröklő személyt terheli.

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető bűntetőpont mértékét a 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

A nyilvántartásban szereplő büntetőpontok számáról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál (KEKKH) lehet érdeklődni. Évente egy alkalommal írásban díjmentesen kérhető tájékoztatás. 12 büntetőpont felhalmozódásakor a KEKKH az ügyfél részére értesítést küld, míg 18 büntetőpont összegyűjtésekor automatikusan sor kerül a vezetői engedély bevonására. A büntetőpont a kiszabását követő 3 év után évül el.

A honlapon található adatok tájékoztató jellegűek, azok nem követik feltétlenül a beadványokat.

A hatóság székhelyén keddenként 8:00-12:00-ig, csütörtökönként 13:30-15:30-ig van lehetőség személyesen ügyfélfogadáson részt venni. Mindezek mellett lehetőség van az ügyfél lakcíme, illetve székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon előre egyeztetett időpontban is megtekinteni az iratokat. Időpont egyeztetés miatt kérjük hívja a hatóság Call Centerét.

A hatóság a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos iratokat az ügyfélnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett lakcímére postázza. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja előírja, hogy a járműtulajdonos (üzembentartó) a természetes személyazonosító és lakcím adatának, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a megnevezésének, székhelye (telephelye) címének, cégjegyzék- (nyilvántartási) számának változását a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására okot adó körülmény bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján a feleslegesen lerótt illetéket, továbbá a jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfél részére vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni és azt - a visszatérítés foganatosítása végett - az ügyfél lakóhelye, székhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.

Mindezek alapján az illeték ügyfél részére történő visszatérítését - a hatóság erről szóló rendelkezése alapján - a Nemzeti Adó-és Vámhivatal lakcím/ székhely szerint illetékes szervezeti egysége hajtja végre.

Az elsőfokú határozatban feltüntetett, a szabályszegés helyszínét jelző cím mindig azt a helyet jelöli meg, ahol a sebességmérő berendezés telepítésre került. Amennyiben feltüntetésre került a képfelvételen távolság (méter)adat, az azt jelenti, hogy a mérőberendezés telepítési helyétől milyen távolságban haladt a gépjármű a felvétel készítésének pillanatában.

Vannak olyan sebességmérő berendezések, amelyek esetében a szabályszegés bizonyítására elegendő egyetlen állóképfelvétel is. Ezek a berendezések is rendelkeznek hitelesítési bizonyítvánnyal, megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.

A fedélzeti eszközt az első használat előtt regisztrálni kell a www.hu-go.hu honlapon, ez a megfelelő gépjárműhöz történő hozzárendelést jelenti. Amennyiben regisztrálás nélkül kezdi el használni az eszközt, úgy a bevallása sikertelen lesz, mert a rendszerbe nem érkeznek be az eszköz által küldött adatok, a feltöltött folyószámla egyenlegből nem vonják le az úthasználat díját, így ez közigazgatási bírságot eredményezhet.

Viszonylati jegy vásárlása esetén fontos a helyes rendszám és felségjel megadásra, mert a felségjel és rendszám eltérés (akár, ha egy karakter lemarad, véletlenül „hozzáütnek” egy karaktert vagy 2 karaktert felcserélnek a forgalmi rendszámban) is bírságot von maga után. Eseti viszonylati jegy esetében a kifizetést követően nincs lehetőség utólagos javításra.

A vonatkozó jogi előírások szerint a viszonylati jegy használata során a bizonylaton szereplő útvonaltól eltérni nem lehet, még abban az esetben sem, ha alacsonyabb díjkategóriájú útra kíván letérni.

Ha útfelújításból vagy balesetből fakadó terelések esetén le kell térnie az előre megtervezett útvonalról, akkor a kijelölt terelő úton nem kell további útdíjat fizetnie. A díjmentesség azonban kizárólag a terelő útként kijelölt szakaszokra érvényes. Amennyiben ettől eltér, és más díjköteles szakaszokat is igénybe vesz, vagy az első lehetséges alkalomnál nem tér vissza az eredeti, viszonylati jegyen szereplő útvonalra, akkor az már jogosulatlan úthasználatot eredményez.

Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 14. § a) pontja alapján jogosulatlan úthasználatnak minősül, ha az útdíjköteles elemi útszakasz használatának megkezdése előtt a díjfizetésre kötelezett elmulasztja viszonylati jegy megváltását az általa használt útdíjköteles elemi útszakaszra vonatkozóan és nincs hatályos, az útdíjszolgáltatóval kötött – az e törvény szerinti bevallások útdíjszedőhöz történő benyújtására és útdíj megfizetésére vonatkozó – szerződése.

Mindezek alapján a szabályszegés időpontját követően megváltott viszonylati jegy visszamenőleg nem keletkeztet úthasználati jogosultságot.

Gabonatermesztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok, a termény betakarítását 2014. július 13-án, egy vasárnapi napon kezdtük meg, az ezt követő hétfőn kértem igazolást a jegyzőtől, ennek ellenére mégis bírságot szabtak ki rám, mi lehet az oka?

Utólagosan nem lehet igényelni díjmentes viszonylati jegy váltására szolgáló hatósági bizonyítványt. Azt jogszabály alapján adott év július 1-je és november 30. közötti időszakra vonatkozóan, kizárólagosan az úthasználatot megelőzően lehet kérelmezni a lakóhely/ székhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjétől. A jegyző a kérelem alapján a kérelmező lakóhelye/székhelye és a használatában lévő termőföld, telephely közötti elemi útdíjköteles útszakaszra (autópályákra nem) vonatkozó, legfeljebb 30 napig érvényes hatósági bizonyítványt ad ki, mely alapján az ott megjelölt útszakaszokra a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. díjmentes viszonylati jegyet állít ki, amely mentesít az útdíj megfizetés alól a hatósági bizonyítványban szereplő időszakban.

Kimentésre irányuló beadványt az elsőfokú határozat jogerőre emelkedéséig, külön jogszabályban meghatározott határidőben nyújthat be az ügyfél vagy képviselője. Mentesülés iránti kérelemnek minősül a használói nyilatkozat, a tulajdonjog átruházási szerződés, a kölcsönadási szerződés, illetve a bérleti szerződés. Ezen dokumentumok készülhetnek írott, illetve nyomtatott formában is, de minden esetben meg kell felelniük a jogszabály által előírt teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

A KKt. 21/A§. (4). bek. alapján a nyilatkozatnak, menetlevélnek, fuvarlevélnek tartalmaznia kell:

1. a gépjármű hatósági jelzését
2. a természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy nevét, születési helyét, születési idejét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének címét
3. azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette

Az 1952. évi III. tv. 196. § (1) bekezdése alapján a magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt (géppel írt) okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
6. az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

Az ügyfél fizetési határidőn belül kérhet fizetési kedvezményt 3.000 Ft. eljárási illeték illetékbélyeg formájában történt megfizetése mellett.

A fizetési határidő: a határozat jogerőre emelkedését követő 30 nap.

A határozat a kézbesítését követő 23. napon emelkedik jogerőre, amennyiben az ügyfél jogorvoslati lehetőségével nem él.

A szabályszegés összegét jogszabály határozza meg, annak mérséklésére, elengedésére, lehetőség nincs, közmunkára, elzárásra sem változtatható át.

Az ügyfél, akivel szemben a közigazgatási eljárás indult illetve törvényes, ill. meghatalmazott képviselője, valamint nem természetes ügyfél esetén a cégjegyzékben szereplő jogosult személy, jogtanácsos, illetve magának a nem természetes személynek a meghatalmazott képviselője.

Abban az esetben, ha az ügyfél nem személyesen jár el, meg kell vizsgálni az eljáró személy képviselői jogosultságát. A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani, melynek eredeti vagy hitelesített másolatát csatolni kell az iratokhoz az első kapcsolatfelvétel alkalmával. Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (melynek jogszabályi követelményeit a Pp. 196.§-a rögzíti), vagy ügyintézési rendelkezésben kell megtenni. Meghatalmazást ügyvédnek is lehet adni, melyet ha az ügyfél saját kezűleg aláír, akkor nem szükséges tanúk alkalmazása. Meghatalmazás külföldön is kiállítható, mely csak akkor fogadható el, ha közokiratba vagy hitelesített magánokiratba van foglalva, és felülhitelesítéssel van ellátva.

A hatóság visszautasítja a meghatalmazott személy eljárását, ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, ezzel egyidejűleg felszólítja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

Ha az ügyfélnek képviselője van, akkor a hatóság az iratokat a képviselőnek küldi meg.

A Szolgálat nyilatkoztatja az ügyfelet, hogy mely számlára kéri visszautalni a többletbefizetést, ezt követően az ORFK intézkedik a visszautalás iránt.

Részletfizetés vagy fizetési halasztás iránti kérelmet 3.000,- Ft illeték lerovása mellett a teljesítési határidő lejártáig lehet benyújtani, melyben hivatkozni kell az ügyszámra, a rendszámra, személyes adatokra, és egy rövid indoklás részben meg kell indokolni, hogy miért okozna nehézséget a bírság egy összegben történő befizetése. Ezt követően – így a fizetési felszólítás után is – kizárólag igazolási kérelem egyidejű benyújtása mellett áll módunkban részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezni. Az illetéket illetékbélyeg formájában kell leróni és ráragasztani a kérelemre.

A végrehajtási eljárás megindítását követően részletfizetés engedélyezésére nincs jogszabályi lehetőség, ezért a benyújtott kérelem elutasításra kerül. Az ilyen kérelmek engedélyezésére az adóhatóságoknak sincs lehetőségük.

Az illetékes rendőrkapitánysággal egyeztetjük a szabályszegés adatait és amennyiben az ügyfél igazolhatóan megfizette a helyszíni bírságot, úgy a közigazgatási hatósági eljárás vele szemben megszüntetésre kerül.

A Hatóság ellenőrzi, hogy nem valamely adminisztrációs hiba miatt került sor a kivonásra. Amennyiben igen, úgy megteszi a szükséges intézkedést az Okmányiroda felé. Ha megállapítható, hogy adminisztrációs hiba nem történt, ellenőrzésre kerül, hogy az ügyfélnek van-e több hatósági ügye folyamatban és azok pénzügyi teljesítését is megvizsgálja. Ha az ügyféllel szemben több közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, melyek közül nem mindegyikben fizette be a bírságot, ezen ügyekben továbbra is fennállnak a forgalomból kitiltás feltételei.

A közigazgatási bírság alapesetben nem jár együtt közúti közlekedési előéleti pont (úgynevezett büntetőpont) kiszabásával, továbbá nem jelenti a vezetői engedély bevonását sem. Amennyiben azonban az eljárás során a gépjárművet használó személy ismertté válik, abban az esetben a hatóság a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 4.§ (1) bekezdés d) pontja alapján a szabályszegéstől függően a bírság mellé 1-8 közúti közlekedési előéleti pontot is megállapít. (Az egyes szabályszegésekhez rendelhető büntetőpont mértékét a 236/2000. (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza.)

A kozigbirsag.police.hu internetes oldalon az elsőfokú határozatban szereplő iratazonosítónak és a gépjármű rendszámának megadásával.

A fuvarlevélnek tartalmaznia kell:

• az árutovábbítás jellegét (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),
• az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezését, címét,
• a jármű rendszámát és a gépjárművezető nevét,
• az árura vonatkozó adatokat: az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél (illetve az árura vonatkozó egyéb okmány) száma, az áru (a szállított anyag) megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletében (a továbbiakban: ADR), illetve az ADR „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ADR belföldi rendelet) meghatározott adatok, továbbá a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzemben tartó megnevezése, címe, székhelyének vagy telephelyének címe, a jármű rendszáma),
• a jármű kiállításának, valamint indulásának helyét és idejét, a jármű útvonalát, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helyét és idejét, valamint az érkezés helyét és idejét (a kilométeróra állásának és a - rakománnyal vagy rakomány nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),

továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még

• az áru vagy a vontatott jármű átvételének helyét és idejét,
• az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helyét, és - a kiszolgáltatást (átadást) követően - az idejét is.

A menetlevélnek pedig tartalmaznia kell:

• D › távolság a bemérő készülék és a gépjármű között
• L › azon sebességhatár, melynek elérése vagy túllépése esetén a mérőműszer objektív felelősség körébe tartozó szabályszegést rögzít
• VP › legnagyobb mért sebesség
• KA › a helyszínen megengedett legnagyobb sebesség mértéke

A hatóság a szabályszegés elkövetését követően a jogszabályban előírt határidőn belül intézkedik az elsőfokú határozat ügyfél részére történő kiküldéséről, melyhez mellékeli a készpénz- átutalási megbízást (csekk). A határozat tartalmazza a szabályszegéssel kapcsolatos információkat, így az elkövetés helyét, idejét, típusát, mértékét, a bírság összegét és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Továbbá a határozat tartalmazza, hogy a bírság összegét vagy a készpénz- átutalási megbízás befizetésével, vagy a határozatban szereplő számlaszámra történő befizetéssel, vagy átutalással lehet kiegyenlíteni.

A hatályos jogszabályok alapján a hatóságnak nincs lehetősége a bírság mérséklésére, elengedésére. Amennyiben a közigazgatási bírság nem kerül befizetésre, intézkedés történik a bírság adók módjára történő behajtására, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonására.

A gépjármű üzemben tartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

1. a megengedett legnagyobb sebességre,
2. a vasúti átjárón való áthaladásra,
3. a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
4. az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
5. a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,
6. a természet védelmére,
7. a díjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – egyes előírások betartásra kerüljenek.

A fentiek alapján vétkességre tekintet nélkül, a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve fenti szabályszegések esetén az üzembentartó felel.

A mérőeszközök a mérések elvégzésére alkalmas olyan technikai eszközök, amelyeknek a mérési pontosságot és megbízhatóságot jellemző tulajdonságai ismertek és ellenőrizhetők.

A sebességmérő műszer nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésű, kapcsolódik az adatfeldolgozó rendszerhez, és alkalmas

1. a közúton azonos irányban több forgalmi sávban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére,
2. az ellenőrzött gépjárművek külön jogszabályban meghatározott kategóriánkénti megkülönböztetésére (például személygépkocsi, tehergépkocsi).

A pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezés által készített egyes képfelvételek tartalmazzák a megengedett és – a közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérő által – mért sebességértékét, valamint a képfelvétel egyedi azonosítóját. A képfelvételen rögzített adatokat a képfelvételhez digitális (elektronikus) úton közvetlenül kiolvashatóan is csatolni kell.

A joghatással járó mérést csak hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel lehet végezni. Az a műszer hiteles, amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, illetve amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elfogadta.

Minden műszernek rendelkeznie kell hitelesítési engedéllyel. A műszerek hitelességét igazolja a rajtuk elhelyezett törvényes tanúsító jel és/vagy hitelesítési bizonyítvány mely rögzíti, hogy az adott műszer meddig hiteles (a hitelesítési bizonyítvány kiállításának dátumától számított 2 évig hiteles).

Nagy teljesítményű passzív vagy aktív üzemű digitális eszköz, amely folyamatos vagy szakaszos üzemeltetésre a közúton azonos irányban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére és a dokumentált szabályszegés jellegének beállítására alkalmas.

Ennek tényét írásban vagy a 06-1-443-5709-es elérhetőségünkön jelezheti. Megküldésre kerül egy tájékoztató levél, amely minden olyan információt tartalmaz, ami az elsőfokú határozatban megtalálható.

Írásban, vagy a 06-1-443-5709-es elérhetőségünkön keresztül jelezheti Hatóságunk felé, hogy a helyszínen már kiszabásra került a közigazgatási bírság. Kollegáink felülvizsgálják az adott ügyben hozott döntést és amennyiben megállapítást nyer az ügyfél által előadott tény, úgy az eljárás megszüntetésre kerül.